Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője a Balzac- szobor elkészítésére 1891-ben kapott megbízást a Société des Gens de Lettres-től. Komoly kutatást végzett, hogy a nagyszámú Balzac-portré lényegét át tudja ültetni plasztikába; Balzacnak még a hajdani szabóját is megkereste, hogy megtudja az író pontos testméreteit. Végül részben drapériával fedte az alakot. A tömör megfogalmazású, őskori menhirt idéző szobor egyszerűségével a modern plasztika formáit vetítette előre. Amikor a szobortervet 1898-ban bemutatta a Salon de la Société Nationale des Beaux-Arts, heves vita robbant ki, és Georges Clémenceau, Franciaország későbbi miniszterelnöke védte meg a szobrászt. Végül Rodin visszafizette a felvett előleget, és visszavonta a szobrot. A bronzba öntött művet csak 1939-ben állították fel Párizs Montmartre negyedében. Ma Párizs egyik büszkesége.
Ez onnan jutott eszembe, hogy most hatalmas vita folyik Kaposváron arról, hogy helyes-e, hogy a tervezett új köztéri szobron a város híres szülöttét, Rippl-Rónai Józsefet egy szamárkordén ábrázolják. A Magyar Képzőművészeti Lektorátus Rippl-Rónaira nézve helytelennek és "dehonesztálónak" tartotta az ábrázolásmódot. Most persze érvek hangzanak el pro- és kontra, pedig éppen a Balzac-szobor a bizonyíték, nem attól jelentős egy alkotás, hogy az ábrázolt alakot isteníti. Balzac a köpenyében (azóta a vázlat gipszmintákból bebizonyosodott, mit fog a köpönyeg alatt) egy élethabzsoló ember, aki mindamellett zseni. Rippl-Rónai sem lesz rosszabb festő attól, hogy csacsifogaton ül.
Egészen más a helyzet Debrecenben, ahol egy magát nyiltan hungaristának, fasisztának, antiszemitának valló lektűrszerző Wass Albert szobrát akarja Kósa Lajos és bandája elhelyezni a magyar irodalom legnagyobbjai közé. Ime az ez ellen tiltakozók listája a teljeség igénye nélkül: Kukorelly Endre író, Ágoston Zoltán szerkesztő, Márton László író, Mészáros Sándor szerkesztő, Báthori Csaba író, Kállai R. Gábor író, Sándor Iván Kossuth-díjas író, Szkárosi Endre költő, Ungváry Rudolf író, Radnóti Sándor egyetemi tanár, Balla Zsófia költő-író, Kálmán C. György irodalomtörténész, Grendel Lajos író, egyetemi oktató (Szlovákia), Károlyi Csaba szerkesztő, Tábor Ádám költő, Böszörményi Gyula író, Darvasi László író, Závada Pál író, Kőrössi P. József író, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Mesterházi Mónika költő, Kántor Zsolt író, Gömöri György költő (London), Szerbhorváth György újságíró (Szerbia), stb.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.