Biztosan emlékszik még az olvasó ifj. Hegedűs esetére az angol Holocaust-tagadó „történésszel“. A több országban nemkívánatos személlyé nyilvánított David Irving, akit ausztriában három év letölendő büntetésre ítéltek, a Hegedűs-féle református templom helyiségében tartott előadást és dedikálta könyvét.
Nem is lett volna talán különösebb probléma mindebből, ha az egyház osztrák főtanácsosa, Thomas Hennefeld nem publikálja nyílt levelét, melyben vastagon elítéli, hogy a református egyház bármilyen módon lehetőséget teremt az ordas eszmék terjesztésének.
Lett is vizsgálat legott, kiderült, hogy nem is egyházi rendezvény volt, csupán bérbeadták a Budapest Szabadság téri Református Egyházközséghez tartozó katakombaszínház termeit.
A hazai egyházi zsinat közölte, hogy nem tudtak a felforgató eszmék egyházi terjesztéséről.
Olyan igazi gerinctelen magyar történet ez. És ne feledjük Hennefeld főtanácsos szerepét sem. Vajon miért tartotta fontosnak, hogy nem az egyházi fórumokon, hanem nyílt levélben fejtse ki elítélő véleményét?
Mindez bő éve történt.
Tegnap viszont megakadt a szemem az egyik híren: David Irving amerikai turnét tart – és áll a bál.
A turné egyik állomása ugyanis az Upper East Side egyik temploma volt. Nocsak, ilyent már láttunk, de jó volna látni, hogyan intézik az ilyen ügyeket az óceán túlfelén.
Ott is gond nélkül adnak bérbe egyházi ingatlanokat ordas eszmékhez? Ott se tud senki arról, hogy Irving számára bérlik ki a helyiséget? Vagy talán arról se tud senki, hogy kicsoda Irving? Ott is egy osztrák egyházi méltóság nyílt levele kell ahhoz, hogy valakinek feltűnjön valami?
Mondom is. A szóbanforgó templom egyik lelkésze, Eric Carpine így nyilatkozott:
Nem is lett volna talán különösebb probléma mindebből, ha az egyház osztrák főtanácsosa, Thomas Hennefeld nem publikálja nyílt levelét, melyben vastagon elítéli, hogy a református egyház bármilyen módon lehetőséget teremt az ordas eszmék terjesztésének.
Lett is vizsgálat legott, kiderült, hogy nem is egyházi rendezvény volt, csupán bérbeadták a Budapest Szabadság téri Református Egyházközséghez tartozó katakombaszínház termeit.
A hazai egyházi zsinat közölte, hogy nem tudtak a felforgató eszmék egyházi terjesztéséről.
Olyan igazi gerinctelen magyar történet ez. És ne feledjük Hennefeld főtanácsos szerepét sem. Vajon miért tartotta fontosnak, hogy nem az egyházi fórumokon, hanem nyílt levélben fejtse ki elítélő véleményét?
Mindez bő éve történt.
Tegnap viszont megakadt a szemem az egyik híren: David Irving amerikai turnét tart – és áll a bál.
A turné egyik állomása ugyanis az Upper East Side egyik temploma volt. Nocsak, ilyent már láttunk, de jó volna látni, hogyan intézik az ilyen ügyeket az óceán túlfelén.
Ott is gond nélkül adnak bérbe egyházi ingatlanokat ordas eszmékhez? Ott se tud senki arról, hogy Irving számára bérlik ki a helyiséget? Vagy talán arról se tud senki, hogy kicsoda Irving? Ott is egy osztrák egyházi méltóság nyílt levele kell ahhoz, hogy valakinek feltűnjön valami?
Mondom is. A szóbanforgó templom egyik lelkésze, Eric Carpine így nyilatkozott:
"Egyáltalán nem volt semmiféle elképzelésünk róla, és nem is említették, hogy miféle találkozót szerveznek. Soha nem támogatnánk valakit, aki más emberek elleni diszkriminációt propagál."
Max Blumenthal újságíró, aki dokumentumfilmet készít Irvingről, ott volt a rendezvényen: „Irving ki sem ejtette a Holocaust szót. Mondott viszont rengeteg figyelemreméltó dolgot, amelyek távol fogják tartani bizonyos európai országoktól.“
Szóval New Yorkban is bármely templomban felbukkanhat a hírhedt fasiszta? Szerencsére nem, ugyanis Irving először egy baptista gyülekezet imahelyét bérelte ki, azonban többen is felhívták a vezetők figyelmét arra, hogy Irving miféle eszméket terjeszt.
A Metro New York Baptist Association gyülekezete azonnal visszamondta a foglalást. Végül egy másik templomban – ezúttal egy katolikusban – sikerült megtartani a gyalázatos rendezvényt.
Nyilvánvaló, hogy Hegedűs – ha tudná – azonnal hivatkozna erre az esetre, hiszen ha New Yorkban belefér a keresztény egyházi tanításokba Irving, akkor nyilván a Deák téren is.
Azonban egy figyelemreméltó részletet eddig eltitkoltam az olvasó elől.
Miféle templomban tarthatott végül Irving mocskolódást?
A 82-dik utcában van egy katolikus templom, mely a Magyarok Szent Istvánja Plébánia nevet viseli.
Nézzünk szembe a fájdalmas tényekkel: így azért már érthetőbbé válik minden. New York a hardcore ‚amerikás magyarok‘ egyik centruma, ők azok, akik az 1944-es gondolatvilágot cipelték magukkal új hazájukba, akár 1948-ban, vagy 1956-ban vándoroltak ki. Véletlenül pont e közösség szűkebb környezetében található e plébánia.
A nyers valóság az, hogy olyanok számára is megvilágosító erejű e felismerés, akik nem Kelet-Európából vándoroltak ki. Az egyik blogon egy hozzászóló ezt írta:
"Pedig ez a templom nem tűnik olyannak. Ettől függetlenül magyarázattal tartoznak."
Valaki válaszolt:
"Nem tűnik olyannak, de amint megtudtam, hogy ez egy magyar templom, már nem volt meglepő."
Egy másik hozzászóló pedig személyes élményeivel hitelesíti a vélekedést:
"Az antiszemitizmus virulens a felső East Side régi magyar közösségében. Elsőkézből vannak tapasztalataim. Sok évvel ezelőtt naívan úgy gondoltam, hogy magyar-cseh zsidó gyökerekkel megáldva megismerkedem e közösség tagjaival, de csak a nagyon durva antiszemita elutasítással találkoztam."
Miután 60 éve kiviselkedtük magunkat Európa józan részéből, mára a messzi Amerikában is pontosan tudják, mire lehet számítani a melldöngető magyaroktól.
Nincsenek véletlenek.
ukridge
Forrás: http://verbalnumera.nolblog.hu/
ukridge
Forrás: http://verbalnumera.nolblog.hu/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
xDDDD 2008.11.10. 12:08:17
Holocaust történész a törvényszék előtt!
Az elmúlt évtizedek alatt a Holocaust története volt a média egyik felkapott háborús témaköre. Ezerszer többet szerepelt a napirenden ez a katasztrófa mint a 75 évig tartott kommunizmus sokkal számottevőbb áldozatai. Vannak akik kétségbe vonják az áldozatok számát és azok halálának körülményeit. Akik arra vetemednek, hogy ezt a hivatalossá vált álláspontot meg merik kérdőjelezni azonnal antiszemitává lesznek. Az antiszemita kifejezés pedig ma már a megfélemlítés leghatásosabb eszköze lett. Úgy menekül ettől mindenki mint az Ördög a szenteltvíztől. Akit így bélyegeznek meg, az elveszíti állását és az érvényesülés minden útja bezárul előtte. Így járt a nagy köztiszteletben álló angol történész tudós David Irving, aki kijelentette, hogy nincs dokumentációs bizonyíték arra, hogy az auschwitzi koncentrációs táborban gázkamrák voltak, vagy arra, hogy Hitler parancsot adott az Európai zsidóság kiirtására.
Mikor Deborah Lipstadt az atlantai Emory Egyetem zsidó tudományszak professzora az "A Holocaust Tagadása" (Denying the Holocaust) című könyvében azzal vádolta David Irving történészt, hogy belépett a Holocaust tagadók sorába, Irving pert indított Lipstadt ellen a legfelsőbb angol bíróságon. Az angol törvényrendszer szerint a vádlott alperesnek kell bizonyítani, hogy a felperes tagadja a Holocaust létezését. A tárgyalás 2000 január 11-én kezdődött.
A The Times londoni lap 2000 január 13-i számában cikk jelent meg Michael Horsnell-től: "Irving azt állítja a Holocaust gyakorlatilag lehetetlen". A cikk szerint, David Irving tegnap tagadta, hogy a nácik a zsidók millióit megölték a koncentrációs tábor gázkamráiban. Irving szerint a zsidók kivégzése golyó által történt keleten, amikor Németország megtámadta Oroszországot, és Hitler tudta nélkül és nem mint a Harmadik Birodalom szisztematikus kiirtási módszere.
Richard Rampton QC védőügyvéd:
"Hat millió volt azok száma, akik meghaltak 20-ik század történelmének az egyik legsötétebb fejezetében ?"
David Irving: "Nagyon sok számadat gyanús!"
Gray Bíró: "Felhozták ellened, hogy Te a zsidókat okoltad azért, amit a harmadik Birodalom elkövetett ellenük."
David Irving: "Én több alkalommal mondtam, ha én egy zsidó lennék, sokkal jobban aggódnék, hogy miért húzták meg a ravaszt és nem azért, hogy ki húzta meg. Az antiszemitizmus egy ismétlődő társadalmi betegség. Kell, hogy legyen egy oka amiért antiszemita csoportok kitörnek mint valami járvány.
Richard Hampton: "Elfogadod, hogy a nácik egy ilyen vagy olyan módszerrel megölték, felakasztottak, kivégeztek, több millió embert a II. Világháború alatt ?"
David Irving: "Nem akarok spekulálni. Bizonyára több volt mint egy millió, de kevesebb mint négy."
Richard Hampton: "Tagadod, hogy a nácik több millió zsidót öltek meg az erre a célra épitett gázkamrákban?"
David Irving: "Igen. Ez fizikailag lehetetlen. Egy millió ember 100,000 tonna súlyú - ez egy óriási fizikai probléma. Én tagadom, hogy lehetséges volt embermilliókat likvidálni gázkamrákban, ahogy azt eddig a történészek bemutatták."
David Irving a Holocaustról: "Én úgy látom ez a szó félrevezető és nem segít, túl határozatlan, nem pontos, tudománytalan és úgy kell kerülni mint a pestist. David Irving azt mondta, hogy Ő egy világra kiterjedő zsidó összeesküvés áldozata aminek professzor Lipstadt fő részese. Irving úgy érvel, hogy Lipstadt állítása, hogy ő tagadja a holocaustot, egy fenyegetés, az ő hírnevének rontására és fillér nélkül maradhat e miatt.
Ez a becsületsértési per, mely az elmúlt évszázad egyik legellentmondásosabb és komplexebb eseményét foglalja magában, legalább három hónapot fog igénybe venni. Ez nem az első eset a Holocaust történetének hitelessége kérdésében, de feltétlen a legmagasabb szintű.
1948-ban a francia Paul Rassinier, akit Buchenwaldba vittek mint francia partizánt, kiadta a Keresztül a Vonalon (La Passage de La Ligne) című könyvét. Ő azt mondta nem volt zsidó irtási politika, csupán emigrációs politika.
1965-ben Austin App amerikai professzor kiadta a "Hat milliós svindli" című könyvét, ahol azt állította, hogy másfél millió zsidó esett áldozatul.
1973 -ban Thies Christopherson, egy volt német katonatiszt kiadta "Az Auschwitzi Hazugság" (Die Auschwitz Lüge) című könyvét, amely azt állítja, hogy nem több mint 200,000 zsidót öltek meg a háború alatt.
Lipstadt szerint számos más holocaust tagadó írás is született, de Irving a legveszélyesebb, mert Ő a történelmi dokumentumok nagy mestere.
1990-ben Irving egy Németországban tartott beszédében azt állította, hogy: "Meggyőződésünk, hogy éppúgy mint a Dauchaui gázkamrák, amiket az amerikaiak építettek a háború után csalások voltak, azok a gázkamrák, amit most a turisták Auschwitzban láthatnak is azok, mivel azokat a lengyel kommunisták építették a második világháború után." Ezért az állításért a Müncheni bíróságon Irvinget harmincezer dollárra büntették a halottak becsmérelése vádjával. 1994 januárjában a fellebbezést elveszítette és a büntetést a bíróság ötvenezer dollárra emelte. A Holocausttal szemben tanúsitott álláspontja miatt David Irving jelenleg ki van tiltva Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Kanadából, Új Zélandból és Délafrikából.
Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ Izraeli hivatalának igazgatója azt mondta a Londoni per a "Holocaust ügy második korszaka". "Ha a múltban azokkal jártunk el akik tréfát űztek a Holocaustból- mondta a JTA hírszolgálatnak, akkor - most a történelmi adatok kérdőre vonásával foglalkoznunk".