A Szkénében megnéztem Pintér Béla és társulata előadását. Jó volt, tetszett.
Nem szeretek előadást elmesélni, a színház –csakúgy, mint a mozi- nem mesélhető el. Az előadás a primitívség, a szellemi leépültség, a magyarkodás szellemes görbe tükre, ugyanakkor egy sci-fi történet és mindez kiegészül egy népdalos-operás hangzású zenével, ami egyben paródia is. Bár az író szerint ez nem mese felnőtteknek, mégis a végén a jó elnyeri jutalmát, elrepülhet a távoli bolygóra, a rosszak pedig büntetésül maradnak itt Magyarországon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.