2008.06.08. 08:15 Shalamoon
Elhunyt Sánta Ferenc
Mint minden művészi pálya, az övé is vitatható, különösen a kommunista rendszerrel való lojalitása. Ám a tehetség minden felett áll. Nekem az Ötödik pecsét az egyik legkedvesebb könyvem, melyet többször újra elolvasok és mindig örömet okoz. A belőle készült, Fábri Zoltán rendezte film az én ízlésem szerint az eddig készült legjobb magyar film.
Szólj hozzá!
2008.05.31. 16:03 Shalamoon
Nemzeti vágta
Az eseményről biztosan lesz sok sok cikk, beszámoló. Egy apróságot mutatok meg. Az egyik bolt így kínálta portékáját (írhattam volna: portékályát...)
Szólj hozzá!
2008.05.28. 13:53 Shalamoon
Gyilkoltak a hungaristák
Most szinte mindennki erről beszél. Két 17 éves fiatal különös kegyetlenséggel, előre megfontoltan agyonverte az osztálytársát, egykori barátját. És azt akarják elhitetni, hogy csak azért, mert eltávolodtak egymástól.
Ma megtudtam, a Népszavából,
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1052867
hogy egy erősen jobboldali szellemiségű iskola hungarista diákjairól van szó. Így persze kevésbé rejtéjes az ügy, erre nevelték őket...
Szólj hozzá!
2008.05.13. 09:35 Shalamoon
Huszonkilenc
Ma van a 29. házassági évfordulónk. Köszönöm a feleségemnek, hogy kibírta velem.
Szólj hozzá!
2008.05.09. 08:10 Shalamoon
Taplóország
Ez az ország egyre élhetetlenebb. A fiataloknak csak azt tanácsolhatom, ha tudnak, meneküljenek. Tegnapról három eset.
***
Visszavonták az egészségügyi reformot, tapsolnak orvosok, betegek, politikusok. Hülyék! Elmesélem, mi volt tegnap:
Fél hétre rendeltek az Onkológiára. Pontos voltam, pár perccel előtte odaértem. Egy várakozó volt előttem, ennyi csúszás-gondoltam belefér. Jó negyedóra múlva vidám társaság érkezett egy idősebb férfi és különböző korú hölgyek. Hangosak, zajosak, ellenszenvesek. Hét után végre nyílik az ajtó és behívják…..nem, nem a következőt, hanem a hangoskodó, nemrég érkezett csűrhét. Közben jött még egy berendelt beteg, akit hatra hívtak, szintén ott várakozott. Magánbetegék 7.45-kor távoztak, a rendelés nyolcig tartott, és hárman ott vártunk. Rám teljes hét perc jutott adminisztrációval együtt. Ha magánbiztosítónál vagyok, panaszt tehetek és az orvossal közlik, még egy ilyen eset és szerződést bontanak vele és akkor teljes idejét a magánpraxisra fordíthatja. De sajnos marad az állami, a korrupt, az elmaradott. Gratulálok magyarok, megint marhák voltatok!
***
Olvasom az újságban, hogy ellenőrök megbüntettek egy fiatalembert, akinek mindkét karja hiányzik, és bár súlyos rokkantként jogosult ingyen utazni, de nem volt nála az erről szóló igazolás. A karjai sem voltak nála, de az ellenőröket ez nem érdekelte. A BKV illetékese közölte, az ellenőr helyesen járt el.
Az elmúlt években jártam Bécsben, Párizsban, Koppenhágában, Malmőben, Oslóban, de megfordultam a világ számos más nagyvárosában is. Azt a cirkuszt, amit nálunk csinálnak, sehol nem tapasztaltam. A metrónál kordon, az éjszakai járatokon gorillák, a földalattinál megállónként 4 ingyenélő.
És a fő célpontjuk a karnélküli nyomorék.
***
Navracsics Tibor Fidesz frakcióvezető beszámol öt évvel ezelőtti vacsorájáról Gyurcsány Ferencnél. Elmeséli, szar volt a kaja is, a hangulat is. Ez meglehet, de ha engem valahova vacsorára hívnak, és elfogadom, akkor utólag, főleg évekkel később nem kritizálom a nyilvánosság előtt. Most arról nem is beszélve, hogy a háziasszony szerint nem az volt a menü, amit ez a bunkó mondott és kétszer is szedett az ételből.
Az a baj, hogy ez a félművelt tahó két éven belül hatalomhoz fog jutni a társaival együtt, mert a népszerűségük csúcsokat dönt.
Ez jut nekünk: korrupt orvosok, lélektelen ellenőrök, bunkó politikusok és még folytathatnám.
Szólj hozzá!
2008.05.07. 08:22 Shalamoon
C-füzet
Szálasi Ferenc naplójáról a hvg.hu
"A napló nem hosszú, de nehéz olvasmány, a nyelvezete primitív, amin Szálasi szószüleményei és a korabeli hungarista szleng („földgömbtotalitás, bitanguralom, morzsajólét, katasztrófabiztonság, új földgömbrend, emberféreg stb.) meg a tragikomikus elírások (például Koppány „borsót tört” Szent István orra alá) sem képesek enyhíteni. Még feltűnőbb azonban a gondolati sivárság és az elmeél tökéletes hiánya, meg a fanatizmussal palástolt aljasság. Annak, aki azt hiszi, hogy valamiféle tehetség (akár a „gonosz” zsenialitása) szükséges ahhoz, hogy valaki – akár csak pillanatokra is – történelmi szerephez juthasson, kijózanító olvasmányban lesz része. De persze ez is fontos tanulság."
Tehetségtelen, aljas primitív követői ma is vannak, nem kevesen...
Szólj hozzá! · 2 trackback
2008.04.29. 12:11 Shalamoon
Az újnácik újabb veresége
Most a CBA által szponzorált újnáci motoros gyülevész banda égett le a Népszava előtt. Fenyegetni mentek, de nem féltek tőlül. Operettfasiszta gój motorosok: égtetek!
Szólj hozzá!
2008.04.29. 10:36 Shalamoon
Vérvétel a BLESZ-nél
Aki nem tudná, ez a Belváros Lipótváros Egészségügyi Szolgálata. A város egyik legkorszerűbb intézete. Szép épület, számítógépes hálózat, a rendelők előtt televízió.
Reggel héttől lehet belépni az épületbe. Korszerű recepciós pultnál három hölgy is ül, azonnal sor kerül rám. TAJ kártyát, személyit nem kérnek, igazuk van, ki a fene böködteti magát más helyett? Két perc alatt kész vagyok, bekerülök a számítógépbe kapok sorszámot és megtudom, fél nyolctól a II. emeleten lévő laborban lesz az aktus.
Felmenni nem lehet, a folyosó elején lánc, ami fél nyolckor hullik alá. A naiv XXI. századi európai polgár azt gondolná, semmi gond, kényelmesen felsétál a beteg, vagy felliftezik és a számítógépben lévő sorrend vagy a kapott sorszám alapján érkezési sorrendben történik a csapolás. Egy fenét! A sorrendet az határozza meg, ki mikor ér a labor ablakához. Azaz a lánc lehullásakor megindul a verseny. A fiatalabbak néhány öreget egyszerűen félretolnak, az udvariasak csak szlalomoznak közöttük. Aki bottal van, vagy csak nehezen mozog, az itt lúzer. Egy csoport a felvonóval próbálkozik. Itt fontos a helyezkedés. Aki ugyanis elsőnek száll be, az az utolsók közt lép ki, ezért érdemes várni és utolsónak belépni. Akkor fönt elsőnek szállunk ki és ha ügyesek vagyunk, a csapóajtón elsőként átjutva viszonylag előkelő helyet vívhatunk ki. Érdekes a gyalogos és felvonós csapat találkozása, itt bizony nincs helye udvariasságnak, mert a mögötted levőtől kapsz. Nos ügyes voltam, benne voltam az első 10-ben és még nagyon bunkó sem voltam. Az öregek meg álldogálnak 1-2 órát.
Mindenesetre újabb bizonyíték arra, a mai egészségügyi ellátás szégyenteljesen alacsony színvonala sokkal inkább erkölcsi, mint anyagi probléma.
Szólj hozzá!
2008.04.28. 18:42 Shalamoon
Jogász után fociedző
Hihetetlen! Végre elhúzza a csíkot a környezetvédelmi tárca éléről egy laikus jogász és ki kerül a helyére?
EGY FOCIEDZŐ!!!!
Erre kérdezné Besenyő Pista bácsi: nóóómális?
EGY FOCIEDZŐ!!!!
Erre kérdezné Besenyő Pista bácsi: nóóómális?
Szólj hozzá!
2008.04.26. 11:02 Shalamoon
Esterházy Péter a 168 órában
"Van ilyen! Nehéz teher – tereh – a szabadság, főleg mivel azzal is jár, hogy nem háríthatjuk másokra a felelősséget. A diktatúra maradványa az is, hogy úgy viselkedünk, mintha mindig különleges helyzetben volnánk. Régen mindig a pártkongresszus volt az alibi: nem lehet a szonettet lehozni, kényes a helyzet, kongresszus előtt vagyunk. De hát mindig kongresszus előtt vagyunk, még kongresszus után is, értelemszerűen. És ez ma is így megy, annyi különbséggel: a jobboldaliak úgy gondolják, amíg a miniszterelnök a miniszterelnök, addig egy lépést sem, még levegőt is csak véletlenül lehet venni, dolgozni pedig végképp nem lehet. Tényleg csökkentett habzású a dolgozásuk. Egyébként a kormányzaté is. Valahogy mindig csak a tervekről hallunk. De egy ilyen destruktív ellenzékkel és az érdekeit föl nem fogó néppel hogyan is lehetne. Mindig találunk valami okot – hol a labancok, hol a kurucok, az osztrákok, a komcsik vagy a posztmodernek, azok különösen veszélyesek –, hogy miért is nem végezzük el a munkánkat. Mindig különleges helyzet van. "Egyébként tényleg, de ha mindig, akkor nemde, sose... Itt például nem elég, ha az író ír mondjuk alanyban-állítmányban gondolkozva népről, nemzetről, valami különleges dolgot kell még csinálnia, gyújtó hatású beszédet tartania, vagy legalábbis leköpnie a miniszterelnök fényképét, hogy nemzeti érzelmeit és függetlenségét bizonyítsa. Holott a polgári értékrend kis dolgok gyűjteménye."
A teljes cikk: itt
Szólj hozzá!
2008.04.24. 08:27 Shalamoon
Másolom, fontos írás
A Gój Motorosok és a sajtószabadság
Tamás Gáspár Miklós
A Gój Motorosok nevű szélsőjobboldali banda, amely jelmezes, árpádsávos zászlókat lobogtató, cigánynegyedeken fenyegetően átdübörgő motorkerékpárosokból áll – kétszáz kilós, tagbaszakadt férfiak, böhöm, mintegy ötszáz kilós, sok milliót kóstáló Kawasaki és Harley Davidson bőgőmasinákon – a mai Magyarországon megengedhette magának, hogy megfenyegesse hazánk egyik nagy múltú, köztiszteletben álló napilapját, mert a Népszava ismert publicistája enyhén gúnyos megjegyzésekkel merte illetni (egyébként nem itt, hanem más újságban). A fasisztoid szélsőjobboldal – a sajtó- és szólásszabadság iránti hagyományos nagyrabecsülése szellemében – máskor se habozik, hogy a tüntetésein, rendezvényein munkájukat végző sajtótudósítokat bántalmazza, lökdösse, fenyegesse, attól se riad vissza, hogy a neki nem tetsző hírlapírókról halállistákat tegyen közzé, ezeket köztereken mutogassa, kifüggessze, attól se, hogy szennyes orgánumaiban fényképüket, lakcímüket, telefonszámukat publikálja (félreérthetetlen célzattal).
Ezt megszoktuk. Meg kellett szoknunk. Habár a demokratikus többség mindettől nyilvánvalóan undorodik. Bár nem hangsúlyozzuk eléggé: lapszerkesztőségek fizikai nyomás alá helyezése és erőszakkal való félig-meddig burkolt zsarolása az alkotmány védelmét élvező sajtószabadság súlyos sérelme, amelyet a köztársaságnak nem szabad – és ha a hatályos jog még hatályban van – nem is lehet eltűrnie.
A sajtószabadságot négyféle tényező fenyegetheti: 1. az állami cenzúra – ilyen a Magyar Köztársaságban nincs; 2. a tulajdonos túlzott befolyása, a szerkesztőség autonómiájának korlátozása; 3. a hirdetők és más tőkés csoportok illegitim befolyása a hírszolgáltatásra és a kommentárokra; 4. a közvélemény némely csoportjainak intoleranciája. A három utóbbi tényező nagyon is jelen van. A másodikra jó példa a Magyar Hírlap esete, amelyben az új tulajdonos egyszerűen elbocsátotta a zömmel liberális szerkesztőséget, és a lapot – se szó, se beszéd – átvitte a szélsőjobboldalra. A harmadik – természeténél fogva – általában rejtett, de sokszor sejthető még az olvasóközönség számára is. A negyedik mindig megvolt, de 2006 óta különösen fölerősödött Magyarországon. Ki tudja, mennyi mindent nem írnak meg újságírók és külső munkatársak, mert félnek: félnek tőle – s nem indokolatlanul – , hogy tényközlésükért vagy véleményükért megverhetik vagy megölhetik őket.
Meg kell itt még jegyezni, hogy van a gyülekezési és a szólásszabadságnak (ez esetben a tüntetésnek) olyan alkotmányos szellemű, demokratikus jellegű törvényi korlátja, amelyet nem tartanak be. A hatályos jog büntetni rendeli „a népképviseleti szervek munkájának megzavarását”, ebből értelemszerűen következik, hogy az Országgyűlést és az önkormányzatokat nem szabad fizikai nyomás alá helyezni, legalább addig, ameddig a parlament és a képviselőtestületek, fővárosi és megyei közgyűlések összejövetele tart. Amikor az Országgyűlés törvényesen megválasztott többségének képviselőit köpködte, lökdöste, ütlegelte a tömeg, nemcsak visszataszító volt a fizikai erőfölénnyel, az adott helyen meglévő számszerű többséggel való – mindig viszolyogtató – visszaélés, hanem ez egyben szigorúan tilos volt, törvénysértés volt, ám köztudomásúlag a rend- és kormányőrség képtelen volt (vagy nem volt hajlandó) a népszuverenitás hivatalos letéteményeseit megvédeni a nyilvánvaló bűncselekménnyel szemben. A helyhatóságok ülésein és a bírósági tárgyalásokon való szervezett szélsőjobboldali randalírozás mindennapos.
Ész- és életszerű a vélelem, hogy amennyiben az országgyűlési vagy önkormányzati képviselők nem úgy foglalnak állást közügyekben, ahogyan az valamely erőszakos kisebbségnek tetszenék, akkor testi épségüket kockáztatják. Természetesen ezeknek a kisebbségeknek is alkotmányos joguk van nézeteik akár sértő és hangos kifejezésére, de a képviseleti demokrácia működését tilos akadályozniuk. Ennek a civilizációs minimumnak a fönntartására a jelenlegi magyar állam nem képes.
Ahogyan nem tudhatunk róla, milyen cikkek nem jelennek meg a sajtóban, hovatovább azt se tudhatjuk, milyen törvényjavaslatok, helyi rendelettervezetek maradnak szerzőik magánarchívumában a tűrhetetlen és illegitim nyomás következtében.
Van olyan helyzet, amelyben valamely állam tisztségviselői nem tudnak élni törvény adta jogaikkal, előjogaikkal, fölhatalmazásukkal, mert ezt politikailag motivált, az adott jogrendszerben illegitim, pláne illegális csoportok erőszaka vagy fenyegetése megakadályozza. Ennek a helyzetnek a neve: polgárháború. Itt még nem tartunk, de a polgárháború bizonyos kezdeti elemei megfigyelhetők.
Egyetlen kivétellel: az állam ilyenkor szokásos – habár sajnálatos – , ellenkező irányú erőszaka nem észlelhető. És itt nem a tüntetők elleni, hisztérikus és brutális rendőri bosszúakciókra gondolunk (2006 őszén), amelyeket elítélünk, hanem a törvényes hatalomgyakorlás szabályszerű rutinjaira. Azaz: a törvénybe ütköző, erőszakkal fenyegető tömegakciókat meg kell akadályozni, föl kell oszlatni. Természetesen ennek a jogszerű lehetőségnek a rendeltetésszerű használata az erőviszonyok függvénye. Ha ebből indulunk ki – és ebből kell kiindulnunk – , akkor azt kell mondanunk, hogy a köztársaság törvényes hatóságai és a közvélemény széles szektorai (nem mindig, de egyre gyakrabban) úgy ítélik meg: a szélsőjobboldal akkora erő ma Magyarországon, hogy törvényszegései, szabálysértései fölött ajánlatosabb szemet hunyni.
A közvélemény egy része a Népszava kontra „Gój Motorosok” ügyben alaposan levizsgázott. Olyan személyek, csoportok és orgánumok, amelyek másutt és máskor több-kevesebb hévvel támogatták az ellentüntetések ötletét (de már akkor is kikötötték, hogy baloldali személyiségeknek – mint pl. e sorok írójának – nincs keresnivalójuk antifasiszta megmozdulásokon, csak neo- és paleokonzervatívoknak), most két (nyílt és rejtett) okból bújnak ki az antifasiszta szolidaritás állítólag általánosan kötelező főszabálya alól.
A nyíltan hangoztatott ok: a Népszava publicistája, Andrassew Iván gúnyolódni mert a népszerű, bájos – kissé talán vásott – Gój Motorosokkal, úgy kell neki, „házhoz ment a pofonért” (ez az adott kontextusban gyomorforgató fordulat az Ifjú Humanisták, eddig tudtommal a barátaim, leleménye), erőszakról nincs szó (a Gój Motorosok nem jelentették be előre, hogy – teszem azt – esetleg föl akarják gyújtani a szerkesztőség épületét vagy össze akarják törni a lap munkatársainak a csontjait), „nincs ügy”, ez az eset nem alkalmas az erőszakos szélsőjobboldali „nyomásgyakorlással” szembeni honpolgári ellenállásra. Tehát aki humorizálni mer az árpádsávos izomkolosszusokkal, a saját kockázatára teszi, magára vessen. Ha ez így igaz, akkor a Magyar Köztársaságban megszűnik – megszűnőben van – a sajtószabadság. Aki föl tud bérelni néhány verőlegényt meg túráztatni képes a motorját, az – kiváló antifasiszta barátaink és kollégáink szerint – „legitim” módon hallgattathatja el a szabadságpárti közvélemény-rész képviselőit a néhai Kosáry Domokos akadémikustól Andrassew Ivánig, a Népszava belső munkatársáig.
A rejtett ok: a Népszava köztudomásúlag közel áll az MSZP-hez (és az MSZDP-hez), vagyis a jelenlegi kormányhoz. (Bár meg kell jegyeznem, hogy – szemben más lapok „exkluzívabb” gyakorlatával – olyan szerzőket is szívesen és gyakran közöl, mint én, aki ugyancsak köztudomásúlag a kormány politikájának eltökélt, kemény ellenfele vagyok.) A kormánytábor vezetői és hívei ebben a pillanatban rendkívül népszerűtlenek, szorult helyzetben vannak. Ezért némi merészséget kíván kiállni mellettük – akár olyan ügyben is, amely a kormány politikáját se pro, se kontra nem érinti – , mert ha valaki „összeér” a kormánypolitika támogatóival, arra ráéghet a „gyurcsányista” stigma, ez pedig kényelmetlen. Tehát némely antifasiszták válogatnak a szélsőjobboldali fenyegetések megcélzott áldozatai között, nem óhajtják megvédeni azokat, akikkel más ügyekben nem óhajtanának egyazon platformon, pódiumon, egyazon térben mutatkozni. Nem fizikai gyávaságról van itt szó, hiszen ezek az antifasiszták – korábbi politikai gesztusaikkal – szintén veszélynek tették ki magukat. Nem. Ez politikai gyávaság.
Ahogyan a Népszabadság online változatában (www.NOL.hu) megjósoltam, a Hollán Ernő utcai, nagy sikerű demonstráció után következett – nem a jobboldalon, amely egyszerűen „az »antifasiszta« csőcselékről” ír (figyeljünk a belső idézőjelre), hanem a balközépen! – a lekicsinylés, a gúnyolódás, a szájszöglet-görbítés, a fitymálás és finnyáskodás, az ügy redukciója néhány bulvárfigura groteszk fontoskodására. A balközép „véleményformálók” utálják a sikert. Utálják híveiket, utálják a vezetőiket (nekem nem ezek a „vezetőim”, én nem tartozom a balközéphez, de ezt mégse szeretem nézni). Az ok: a kormánykoalíció sikertelensége és bomlása. Ezeknek a nyilatkozóknak és közbeszélőknek maga az ügy – a fasizálódással szembeni életfontosságú ellenállás – kevésbé volt fontos, mint egy másik ügyben (kormánypolitika) érzett kiábrándultság és kedvetlenség. Erre csak azt mondhatjuk: Mucsa.
Ez alulmúlhatatlan.
Ha némely antifasisztáknak magánál az ügynél fontosabb a jobboldal és a többi kormányellenes erő jóindulatának a megőrzése (ez a legfontosabb esetben egyébként: illúzió; a megalkuvók legyenek csak józanok és számítók!), akkor meggyőződésük tisztasága és ereje felől bizonyos kétségeket táplálhatunk. Mivel az antifasizmus szükségképpen csak „követi” a fasizmust, nem választhatja meg tetszés szerint célpontjait. Mindenkit védenie kell, akit a szélsőjobboldal támad. Aki Andrassew Iván szólásszabadságát és egy fontos napilap zavartalan működését védi, annak nem kell egyetértenie Andrassew Ivánnal vagy a Népszava szerkesztőségével – nem erről van szó! – , csak védenie kell a szabadságukat, hogy azt írjanak, ami és ahogy nekik tetszik.
Azt vetik ez ellen, hogy a Népszava munkatársának írása „sérti” a túlfinomult és túlérzékeny Gój Motorosokat. Megengedem: láthatólag bosszantja őket.
De miért alkalmaznak kettős mércét? Hány ember érzékenységét sérti a szélsőjobboldali sajtó?
A Nemzetőr, a Magyar Világ, a Magyar Jelen, a Magyar Hírlap, az Új Idők, a Nyugati Magyarság, a Magyar Fórum, a Szittyakürt stb. magyarok millióinak méltóságát, önérzetét, büszkeségét sérti. (A magyarországi sajtó a maga egészében annyira jobbra tolódott, hogy – mondjuk – a Magyar Demokrata már úgyszólván normális „mainstream” újságnak tűnik föl.) Az említett lapok megvásárolhatók a pályaudvarokon, vasútállomásokon, a metróban, buszpályaudvarokon, postahivatalokban: tehát a demokratikus magyar állam saját fönnhatósága alatti, állami tulajdonú területein. Magyarországon nemcsak szólásszabadság van, hanem szerződési szabadság is. Miért kell a magyar állam vállalatainak – MÁV, BKV, Volán, Magyar Posta – olyan sajtóterjesztő cégekkel szerződniük, amelyek efféle, nyomdafestékkel bemocskolt papíripari termékeket árusítanak? Evvel a magyar állam legitimálja az uszító szélsőjobboldali propagandát. Ez a legengedékenyebb és legtágabb keblű angolszász országokban is teljességgel elképzelhetetlen. Az Egyesült Államokban nem átlátszó, zárt borítékban (kívül tilos föltüntetni a küldemény beltartalmát) lehet terjeszteni effajta mocskot, eldugott helyeken vannak üzletek, ahol ilyesmi kapható. Nem főútvonalakon! A magyar főváros központi, V. kerületében, kitűnően hozzáférhető helyen vannak könyvesboltok, amelyek nyílt náci irodalmat terjesztenek. Előttük nincsenek hangos tüntetések. Őket nem fenyegetik provokátorok.
A szélsőjobboldaliaknak is vannak jogaik – kiadhatják és bizonyos határok között terjeszthetik eszméiket – , de ésszerű korlátozásukat nem érheti kifogás. Erre persze semmi remény nincs. Semmilyen jog nem tiltja, hogy állami és magánvállalatok ne kössenek szerződést emberellenes babonák forgalmazóival – az egyik följebb hivatkozott lap a vérvád fölújításával hívta föl magára az ilyesmire fogékony közönség figyelmét. (Mint ahogy arra se lehet kötelezni állami vagy magántulajdonban lévő jegyirodákat, hogy neonáci szkinhed rockegyüttesek ún. „koncertjeire” áruljanak jegyeket, ha nincs kedvük hozzá.) Biztosak lehetünk benne, hogy senki nem fog csinálni semmit. De ha már a neonácik, újnyilasok épp olyan nyugodtan mozoghatnak társadalmunkban, mint bárki más, akkor legalább a demokrácia tág keretei közé beférő, hagyományosabb hírlapok is elvárhatják, hogy nyugodt – nyilván nem tévedésektől mentes – munkájukat zavartalanul folytathassák.
Ha még ennyit se lehet megérteni és elfogadtatni, akkor csakugyan megette a fene az egészet.
A szerző tudományos kutató.
Szólj hozzá!
2008.04.23. 09:44 Shalamoon
Shakespeare
Ritkaság, ha valakinek a születésnapja és halálának évfordulója ugyanarra a napra esik.
444 éve született William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király, az Othello a Szentivánéji álom és számos más dráma, vígjáték szerzője, csodálatos versek költője.
52. születésnapján érte a halál.
Élete, jelleme, viszonya a hatalomhoz máig vitatott, műveinek értéke megkérdőjelezhetetlen.
„E koponyának egykor nyelve volt, szépen tudott dalolni; s hogy vágja földhöz e pimasz, mintha Káin állkapcája volna, ki az első gyilkosságot elkövette. Egy államférfi agya is lehetett, kinél most e szamár különb cselszövő; egy olyané, ki az Úristent is rászedte volna; nem meglehet?”
(Hamlet)
Szólj hozzá!
2008.04.22. 13:07 Shalamoon
Örömlányok
Olvasom, egy felmérés szerint Budapesten a legolcsóbbak az örömlányok. Nem használom ezt a szolgáltatást, jobban örülnék, ha a mozi, a múzeum vagy éppen a közlekedés lenne ilyen helyen a rangsorban.
Igaz, a munkaerő is nálunk lesz lassan a legolcsóbb Európában, hallottam, Békés megyéből már járnak át vendégmunkások Romániába. Megyünk még Ukrajnába is rövidesen.
Szólj hozzá!
2008.04.20. 13:56 Shalamoon
Balaton
A Balatonnál voltam pár napot. Még csendes, kihalt, mondhatnám unalmas, de a naplemente megunhatatlan. Lehetett volna jobb idő, de a napozást pótolta néhány kedves ember, néhány jó csocsó meccs és egy jó snapszerezés.
És milyen jókat ettem!
És milyen jókat ettem!
Szólj hozzá!
2008.04.17. 11:06 Shalamoon
Újfasiszták legújabb akciója
Olvassátok és cselekedjetek!www.nepszava.hu/default.asp
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1036935
Szólj hozzá!
2008.04.16. 08:45 Shalamoon
Az élet menete
Idén is megrendezik a holokauszt áldozatainak emléknapján az Élet Menetét Budapesten.
A mai fáklyás felvonulással a zsidó, roma vagy homoszexualitásukért elítélt áldozatokra emlékeznek, illetve mindazokra, akik a nyilasokkal és fasisztákkal szembeszállva mentették az üldözötteket.
Az idei megemlékezés a Dohány utcai zsinagóga előtti téren kezdődik este hat órakor, ahonnan - az elmúlt évekhez hasonlóan - a résztvevők átvonulnak a "Cipők a Duna-parton" szoborkompozícióhoz. Itt 600 fehér virágot szórnak majd a folyóba - emlékezve azokra, akiket a nyilasok 1944-45-ben a jeges Dunába lőttek.
A mai fáklyás felvonulással a zsidó, roma vagy homoszexualitásukért elítélt áldozatokra emlékeznek, illetve mindazokra, akik a nyilasokkal és fasisztákkal szembeszállva mentették az üldözötteket.
Az idei megemlékezés a Dohány utcai zsinagóga előtti téren kezdődik este hat órakor, ahonnan - az elmúlt évekhez hasonlóan - a résztvevők átvonulnak a "Cipők a Duna-parton" szoborkompozícióhoz. Itt 600 fehér virágot szórnak majd a folyóba - emlékezve azokra, akiket a nyilasok 1944-45-ben a jeges Dunába lőttek.
Kicsit félek, az újnácik - akik legutóbb a múlt héten szenvedtek erkölcsi vereséget a Hollán Ernő utcában- megpróbálják megzavarni az eseményt.
Viszonylag közelről látva a Fradi szurkolókból és hasonszőrűekből álló bandát, nagyon aktuálisnak érzem Márai Sándor szavait:
"Ezek a nyilasok nem is az igazi bűnösök. Megvadult cserkészek ezek, prolongált pubertásban kalózkodó, torz kamaszok.”
Szerintem sem ők az igazi bűnösök, hanem akik becsapják és hergelik őket. Valaki egy riportban így nevezte egyiküket: megélhetési provokatőr. Zseniális.
Szólj hozzá!
2008.04.14. 09:49 Shalamoon
Semmi baj
Békés Pál könyvét olvastam a hétvégén. Régebbi és újabb novellákat, írásokat tartalmaz, melyek laza szerkezetű önéletrajzzá állnak össze. A szerzőt eddig is kedveltem, a Kétbalkezes varázsló a gyermekeim egyik kedves könyve volt, Csikágó című "gangregényét" tavaly olvastam el és nagyon élveztem.. Most megerősödött bennem: jó író.
Szólj hozzá!
2008.04.13. 08:18 Shalamoon
Percemberkék
Érdekes, hogy a rendszerváltás óta fel-feltűnnek náci gondolkodású emberek, berobbannak a köztudatba, az indokoltnál nagyobb sajtóérdeklődést kapnak, majd unalmassá válnak és eltűnnek.
Igazából Győzike vagy a valóságshow-k sztárocskái is sikeresebbek náluk.
A teljesség igénye nélkül próbálok párra visszaemlékezni, bár mind méltó a feledésre:
Potyka bácsi, aki fasisztoid fiatalokat akart nemzeti érzelmű csapattá szervezni. Él még egyáltalán?
Bácsfi Diána a ragyás arcú hungarista és Szálasi imádó. Vajon merre hinti az igét?
Ekrem Kemál György aki fegyverrel akarta megdönteni a hatalmat.
Szabó Albert, már nem is emlékszem, mit csinált?
Nos 1-2 év, és ugyanennyire fogunk emlékezni a budaházykra, hegedűslorántokra, polgártamásokra, morvaykrisztinákra.
Szólj hozzá!
2008.04.11. 19:18 Shalamoon
És még a nácikról
Ott voltam, láttam. A Hollán Ernő utca egyik házának erkélyéről, pont a náci tábor felett voltam. Ennyi primitív, elvakult, buta arcot csak focimeccsen lehet látni. Látszott, összeszokott csapat, mint a meccsen, egy elkezdte a rigmust, már a többi folytatta. Néhány ismert operettnáci, mint Tomcat, Hegedűs Lóránt és társaik. Komolyan a többiek még ezeknél is butábbnak néztek ki. Jellemző, elkezdték énekelni a Himnuszt de volt, aki belefütyült, belekiabált.
Volt árpádsáv, nagymagyarországos póló, Fidesz felirat, ikatolok műanyagból, dobpergés, szóval minden, ami az ilyen tüntetéseken a csűrhétől telik. Az egyik erkélyről szivárványszínű zászló lógott, kaptak is mocskos buzit, meg pedofilt, volt bitófa meg Dunába, volt mocskos zsidók, itthon vagyunk, szóval a magyar kultúra és kreativitás remek példája volt. A másik oldalon kb. ugyanannyian voltak. Csak persze ez nem az évek óta szervezett és készenlétben tartott csőcselékcsapat volt, hanem hirtelenjében összehívott tisztességes emberek. ÉS NEM VOLTAK KEVESEBBEN. Ahogy jósoltam, a hülye macsek megint vesztett.
2 komment
2008.04.11. 08:57 Shalamoon
A Költészet Napja
Ma megint demonstrálnak a nácik és szerencsére a józan gondolkodású antifasiszták is. Prominens személyiségek is jelen lesznek. Szomorú, hogy a Költészet Napján ez a hír és nem az, hogy milyen felolvasások lesznek, milyen könyvek jelennek meg, vagy hogy a Lufthansa( és nem a MALÉV) járatain verseskötetet kapnak ajándékba az utasok.
A nácik nem műveltségükről híresek, nem hiszem hogy tomcat pólóárus rendszeresen forgatna Goethe-t vagy József Attilát, de most az ünnep alkalmából idézek a Thomas Mann üdvözlése c. versből, nagyon ide illik:
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
2 komment
2008.04.10. 12:22 Shalamoon
Veszíteni tudni kell
Miután a minap az újnácik leégtek, mint annak idején a Reichstag, most megismétlik akciójukat. A meséből ismert leforrázott farkashoz hasonlóan most hívják hasonszőrű ordas barátaikat. Nem viselik el, hogy vesztettek, de most már tehetnek bármit, Jerry megint győzött.
Aki nem ismerné, a mese Arany László féle változata:
A kismalac és a farkasok
Volt a világon egy kismalac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magában, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón:
– Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.
– Nem eresztelek biz én, mert megeszel.
– Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam.
A kismalac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz.
Kicsi idő múlva megint megszólalt a farkas:
– Ugyan, kedves kismalackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is.
A kismalac beeresztette azt is. De a farkas azzal sem érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott:
– Kedves kismalackám, ereszd be a két első lábam is. . A kismalac beeresztette a két első lábát is; de a farkasnak az se volt elég, megint megszólalt:
– Édes-kedves kismalackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy ujjal sem nyúlok hozzád.
Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, amint a farkas jön háttal befelé, egyenesen abba menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kismalac sem volt rest, hirtelen bekötötte a zsák száját, lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta vele a farkast, azután hirtelen felmászott egy nagy fára. A farkas egy darabig ordított, mert a forró víz úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt rajta. Azután addig hányta-vetette magát, míg utoljára kiódzott a zsák szája. Kibújt belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni. Vissza is jött nemsokára vagy tizedmagával. Elkezdték keresni a kismalacot.
Addig-addig keresték, míg valamelyik csakugyan meglátta a fa tetején. Odamentek a fa alá, elkezdtek tanakodni, hogy mitévők legyenek? Mi módon fogják meg a kismalacot? Mert egyik sem tudott a fára felmászni. Nagy sokára aztán arra határozták, hogy egymás hátára állanak mindnyájan, mint a lédeci birákok, úgy aztán a legfelső majd csak eléri. El is kezdtek egymás hátára felmászni. A kopasz maradt legalól, mert félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt.
Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát:
"Forró vizet a kopasznak!"
A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lába, kinek nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sosem látták többet.
A kismalac szépen leszállott a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a házatájékának a farkasok.
Szólj hozzá!
2008.04.09. 12:56 Shalamoon
Vasarely
Ma lenne 100 éves Victor Vasarely, aki Vársárhelyi Győzőként Pécsett látta meg a napvilágot, de már 22 éves korában emigrált, és francia festőként lett világhírű, az op-art egyik legjelentősebb képviselője.
Hivatalos weboldala igazi különlegesség:
Szólj hozzá!
2008.04.08. 08:01 Shalamoon
A nácik vesztettek
Történt, hogy egy jegyirodában egy kis ribanc zokon vette, hogy a jegyiroda kezelési költséget számít fel, ezért kitalálta, hogy őt a magyarsága miatt üldözik, és náci haverjaival molotov-koktélt dobatott a boltra. A tomcat nevű tályognak ez kevés volt és flash modot szervezett az irodához, így akarván megfélemlíteni. Sokan, meg úgy gondolták, hogy nem kéne ezeknek a mocskoknak mindent megengedni. Odamentek, többen voltak és az operettnácik szégyenkezve elkullogtak.
Akit érdekel, egy kis video az eseményről:
www.youtube.com/watch?v=KmDx1wHwYoY
Akit érdekel részletesebben az esemény, olvassa el Pásztor Tibor blogját, ő ott volt.
2 komment · 2 trackback
2008.04.07. 12:00 Shalamoon
Árva csillag
A Szkénében megnéztem Pintér Béla és társulata előadását. Jó volt, tetszett.Nem szeretek előadást elmesélni, a színház –csakúgy, mint a mozi- nem mesélhető el. Az előadás a primitívség, a szellemi leépültség, a magyarkodás szellemes görbe tükre, ugyanakkor egy sci-fi történet és mindez kiegészül egy népdalos-operás hangzású zenével, ami egyben paródia is. Bár az író szerint ez nem mese felnőtteknek, mégis a végén a jó elnyeri jutalmát, elrepülhet a távoli bolygóra, a rosszak pedig büntetésül maradnak itt Magyarországon.
Szólj hozzá!
2008.04.07. 11:45 Shalamoon
Az előzőhöz
Nem értem, hogy közszolgáltatás esetében miért az ellenérdekelt felek állapodnak meg a minimális szolgáltatásban? Hogy lenne a sztrájkolók érdeke bármit is szolgáltatni? Különösen, ha politikai megrendelésre szervezik és a célja csupán a káosz? Szerintem a megoldás az lenne, hogy törvény szabályozza a közszolgáltatók esetében a minimális szolgáltatást, és ha ezt nem tartják be, a szervezőket terhelje büntetőjogi felelősség.
Egyik-másik a helyére kerülne, a hűvösre.
